A magyar és a horvát nép sorsa szorosan összefonódott. A két ország történelme a 12. század elején, Könyves Kálmán megkoronázásával vált eggyé, és több mint nyolcszáz éven át közös királyok, hadvezérek, nemesi családok és kulturális kapcsolatok formálták. A középkorban a magyar királyok uralma kiterjedt a dalmát tengerpart városaira, a Zrínyiek és Frangepánok várai pedig a két nemzet határvidékét védték. A magyar jelenlét nyomai ma is felfedezhetők Horvátország városaiban, templomaiban és erődjeiben – a Zágrábi-székesegyháztól a Zrínyi-várakig, a dalmát városfalaktól a Drávaszög kis falvain át.
Zágráb – a magyar királyok koronázó városa
Zágráb, Horvátország fővárosa, a magyar királyság idején egyházi és közigazgatási központ volt. 1102-ben itt hirdették ki a magyar–horvát perszonáluniót, amikor Könyves Kálmán magyar királyt horvát királlyá is koronázták. A város egyik legjelentősebb magyar emléke a Szent Istvánról nevezett zágrábi székesegyház, amelynek alapítását a magyar uralkodók támogatták. A templom a középkorban a Magyar Királyság egyházi rendszerének része volt, és évszázadokon át magyar püspökök is szolgáltak benne.
A városban emléktábla idézi fel a magyar forradalom és a horvát szábor 1848-as kapcsolatát, és a városi levéltárban a Zrínyiekhez kötődő dokumentumok is megtalálhatók. Zágráb utcái és templomai őrzik annak az időszaknak az emlékét, amikor Magyarország és Horvátország közös királysága a térség egyik legerősebb állama volt.
A Zrínyiek öröksége – Zrin, Ozalj, Csáktornya és Szentilona
A Zrínyi család neve szinte egyet jelent a magyar–horvát történelmi együttműködéssel. Ősi birtokuk, Zrin vára a közép-horvátországi erdők mélyén található, innen származik a család neve is. A vár romjai ma is látogathatók, a helyszín évente történelmi megemlékezések helye, ahol magyar és horvát hagyományőrzők közösen idézik fel a törökellenes harcok korát.
A család későbbi központja Csáktornya (Čakovec) volt, ahol a 15. századtól 1671-ig a Zrínyiek uralkodtak. A város központjában álló reneszánsz Zrínyi-vár ma múzeumként működik. Itt írta Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér a Szigeti veszedelmet. A vár udvarán emlékoszlop állít emléket a családnak és a Habsburg-ellenes Zrínyi–Frangepán-összeesküvés mártírjainak.
A Zrínyiekhez kapcsolódik Ozalj vára is, amely a Kupa folyó fölött, festői dombon magasodik. Ez volt a Zrínyi és Frangepán család szövetségének szimbóluma. A várban kiállítás mutatja be a család történetét, a 17. századi leveleket és címereket.
A család egykori sírhelye a Szentilona kolostor, ahol a gótikus kápolna falain 14. századi falfestmények láthatók. A kolostor romjait részben helyreállították, itt találhatók a Zrínyiek sírboltjai is.
Nagytábor és Jaska – a reneszánsz főúri központok
A középkor végén több magyar királyi és nemesi család épített erődített kastélyokat a mai Horvátország területén. Nagytábor (Veliki Tabor) a legismertebb ezek közül: a vár Corvin János, Hunyadi Mátyás fiának birtoka volt. A masszív falakkal és bástyákkal megerősített vár a reneszánsz építészet egyik legjobb állapotban fennmaradt példája. Ma múzeum működik benne, amely bemutatja a Hunyadi–Corvin család örökségét, a középkori életet és a magyar királyok uralmának idejét a térségben.
A közeli Jaska (Jastrebarsko) városában található az Erdődy-kastély, amely a magyar eredetű Erdődy család rezidenciája volt. A kastély a 16. században épült, barokk formáját később nyerte el, parkját a magyar kertépítészet mintájára alakították ki. Az Erdődyek Horvátország egyik legjelentősebb arisztokrata családjává váltak, akik évszázadokon át magyar kulturális hatásokat közvetítettek.
Novigrad – a rab királyné vára
A novigradi vár különleges helyet foglal el a magyar történelemben: Nagy Lajos király özvegye, Erzsébet királyné és leánya, Mária királynő itt raboskodtak 1386-ban, miután a délvidéki lázadás során fogságba estek. A vár ma részben romos, de falai még mindig őrzik a középkori tragédia emlékét. A közeli plébániatemplomban kiállították azt a hímzett palástdarabot, amelyet a legenda szerint maga Erzsébet királyné készített fogsága idején.
Tengerparti városok a magyar királyok uralma alatt
A magyar királyok évszázadokon át uralták a dalmát városokat, és több helyen máig felfedezhetők a közös történelem nyomai.
Zára (Zadar) városa különösen fontos szerepet játszott a magyar királyság tengeri politikájában. A Szűz Mária templom harangtornyát Könyves Kálmán építtette a 12. században, és a város hosszú ideig magyar királyi fennhatóság alatt állt.
Trau (Trogir) szigetre épült óvárosa a világörökség része, és közvetlenül kapcsolódik a magyar történelemhez: a tatárjárás idején IV. Béla király és családja itt talált menedéket. A Szent Lőrinc katedrális sekrestyéjében ma is látható IV. Béla koronázópalástjának csuklyája.
Dubrovnik (Raguza) városa ugyan formálisan független volt, de a magyar korona védelme alatt állt. A székesegyház kincstárában ma is látható Szent István király ereklyéje, a ferences kolostorban pedig Szent László király ereklyetartója. Ezek a relikviák a magyar szent királyok kultuszát is jelzik, amely a dalmát városokban évszázadokig jelen volt.
Split székesegyháza, a Diocletianus-palotában álló dóm, különleges magyar emlékhely. Harangtornyán középkori domborművek ábrázolják a magyar királyokat, és itt nyugszik IV. Béla két lánya, Katalin és Margit (I. Margit). A városban így a magyar királyi dinasztia emléke szó szerint beépült a városi látképbe.
Klissza – Árpád-házi Szent Margit szülőhelye
A Split fölött magasodó Klissza (Klis) sziklavára a magyar–horvát határvidék egyik legfontosabb erődje volt. A várban született 1242-ben Árpád-házi Szent Margit, IV. Béla király lánya, akit a tatárjárás utáni békéért fogadalomból ajánlott fel az egyháznak. A vár stratégiai fekvésének köszönhetően évszázadokon át fontos szerepet töltött be a törökellenes védelemben is. Ma a vár kilátójából látható a tenger és Split városa, a hely pedig zarándokhelyként is ismert.
A Drávaszög és Szlavónia magyar emlékei
A Drávaszög a magyar kultúra egyik legfontosabb határon túli vidéke, ahol ma is jelentős magyar közösség él. A térség települései őrzik a magyar múlt és a helyi identitás emlékeit.
Újlak (Ilok) a 14. században még színmagyar város volt, és a Magyar Királyság egyik legnépesebb települése. A vár romjai ma is láthatók: ez volt az Újlaki-család központja, amely az ország legnagyobb hatalmú főnemesi dinasztiái közé tartozott. Itt halt meg 1456. október 23-án Kapisztrán Szent János, a nándorfehérvári diadal hőse. A vár oldalában üvegkoporsóban őrzik ereklyéit, a középkori ferences templomban pedig látható Újlaki Miklós és Újlaki Lőrinc reneszánsz domborműves síremléke.
Eszék (Osijek) a magyar királyság déli határának egyik legfontosabb erődje volt. A Dráva partján épült Tvrđa erőd a 17–18. században magyar királyi hadmérnökök tervei alapján készült, és ma is a város történelmi központja.
A környéken több magyar vonatkozású emlékhely is található:
– Kórógy, ahol a középkori kórógyi vár romjai emlékeztetnek a határvédelem korára.
– Laskó és Vörösmart, ahol helytörténeti kiállítások őrzik a helyi magyarság múltját, népi kultúráját és a középkori település emlékeit.
Ezek a falvak ma is a horvátországi magyar közösség kulturális központjai, ahol iskolák, templomok és múzeumok őrzik a magyar örökséget.
A Dráva menti városok és Eszék környéke
A magyar határhoz közeli Szlavónia városai – Vukovár, Vinkovci, Slavonski Brod – mind a történelmi Magyarország részei voltak. Itt még ma is állnak azok a 19. századi vasútállomások, hidak és szecessziós épületek, amelyeket magyar mérnökök terveztek. Eszék egykori magyar iskolái és templomai ma is működnek, a város múzeumában pedig számos magyar vonatkozású tárgyat, fegyvert és oklevelet őriznek.
Varasd, Karlovac és a határőrvidék
Varasd (Varaždin) a Magyar Királyság északi bástyája volt. A város Stari grad nevű vára és barokk központja a középkori magyar igazgatás idején épült, és több magyar nemesi család, köztük a Batthyányak és Nádasdyak birtoka is volt.
Karlovac (Károlyváros) a Habsburg–török határ mentén, magyar katonai irányítással épült csillagerőd. Az olasz reneszánsz elvek alapján tervezett város a magyar hadsereg déli védelmi vonalának része volt, és Zrínyi Miklós hadjáratai idején is fontos szerepet töltött be.
Fotók: depositphotos.com, tripadvisor.com, Wikipedia