Horvátországot legtöbben a tengerparti nyaralások, az Adriai-tenger kékje és a mediterrán hangulat miatt ismerik. Ám ez az ország nemcsak a strandokról és festői öblökről szól: hegyek, erdők és dombok között rejtőznek azok a középkori várak és erődök, amelyek egykor a birodalmak határait védték, ma pedig a múlt meséit őrzik. A horvát várak különlegesek abban, hogy egyszerre idézik a középkor lovagvilágát, a velencei uralom nyomait és a Habsburg korszak katonai örökségét.

Trakosćan vára – a romantikus kastély Közép-Horvátország szívében
Trakosćan vára talán Horvátország legismertebb és legromantikusabb vára. A Zagorje régió zöld dombjai között, Varasd közelében magasodik, és olyan, mintha egy mesekönyv lapjairól lépett volna elő. A 13. században épült erőd eredetileg védelmi célokat szolgált, később a Drasković főúri család pompás rezidenciájává alakították. A neogótikus átépítések a 19. században adták meg mai formáját: tornyok, bástyák, csipkézett falak és a kastélyt körülölelő mesterséges tó teszik idillivé a környezetet.
A várban ma múzeum működik, ahol a középkori fegyverek, bútorok és portrék mellett betekintést nyerhetünk a horvát arisztokrácia életébe. A parkot körülölelő tó partján sétálva festői kilátás nyílik az épületre – ez az egyik leggyakrabban fotózott hely Horvátországban.

Veliki Tabor – középkori kőóriás Zagorje hegyei között
Nem messze Trakosćantól, a Hum Košnički-hegy tetején áll Horvátország egyik legépebben megmaradt középkori vára, a Veliki Tabor. A 12–15. század között épült erődöt a Ráttkay család uralta több mint háromszáz éven át. A hatalmas, ötszögletű alaprajzú várat négy kerek bástya erősíti, középen pedig egy belső udvar húzódik, amely körül árkádos folyosók futnak.
A várat a horvát állam teljesen felújította, és ma kiállítások, koncertek, filmvetítések és rendezvények helyszíne. A múzeumban a középkori várélet eszközeit, fegyvereket, lovagi páncélokat, valamint a Zagorje vidéki népművészetét is bemutatják. A környező dombokról fantasztikus kilátás nyílik, és az itt készült naplementés fotók Horvátország legszebbikei közé tartoznak.
Veliki Taborhoz egy legenda is fűződik: Veronika Desinić története, akit szerelme miatt állítólag itt falaztak be. A tragikus szerelmi történet miatt a várat gyakran „a szerelem erődjének” is nevezik.

Dubrovnik városfalai és az erődök – az Adria védőbástyája
Dubrovnik, az „Adria gyöngye” nemcsak festői óvárosáról híres, hanem monumentális városfalaikról is, amelyek a 13. századtól kezdve védték a várost a támadásoktól. Ezek a falak több mint 1940 méter hosszan ölelik körbe az óvárost, és átlagosan 25 méter magasak. A rendszer része több ikonikus erőd is – például a Lovrijenac-erőd a tengerparton, vagy a Minčeta-torony, ahonnan lélegzetelállító panoráma nyílik a városra és a tengerre.
A falak bejárása Dubrovnik egyik legnépszerűbb turistaprogramja: a látogatók a középkori bástyákon sétálva bepillantást nyerhetnek a város múltjába, amikor a Raguzai Köztársaság virágzó tengeri hatalomként uralta az Adria térségét. A Lovrijenac-erőd belső udvarában ma szabadtéri színházi előadásokat tartanak, köztük Shakespeare Hamletjét, amelynek atmoszférája különleges erejű ebben a környezetben.

Klis vára – a „Trónok harca” horvát díszlete
A Split fölé magasodó hegygerincen áll Klis vára, amely stratégiai helyzetének köszönhetően a horvát történelem egyik legfontosabb erődítménye. A vár több mint kétezer éves múltra tekint vissza: már az illírek és a rómaiak is erődöt építettek itt, később a horvát királyok székhelye lett.
A középkorban Klis a török támadások elleni védelmi vonal kulcspontja volt. A vár viharos történetét ma kiállítások, fegyverek és korabeli katonai eszközök mutatják be. A falakról csodálatos kilátás nyílik Splitre, a tengerre és a környező hegyekre.
Az utóbbi években a vár új hírnévre tett szert: több jelenetet forgattak itt a Trónok harca című sorozathoz, amelyben Klis vára a fiktív Meereen városát alakította. Ez a filmes kapcsolódás még több látogatót vonz, és a hely atmoszférája valóban lenyűgöző – különösen naplementekor.

Ozalj vára – a legendás Zrínyiek otthona
A Kupa folyó fölött, egy meredek sziklán magasodik Ozalj vára, amely a horvát történelem egyik legnemesebb családjának, a Zrínyieknek és Frangepánoknak volt a birtoka. Az erőd története a 13. századra nyúlik vissza, és évszázadokon át a magyar–horvát történelem egyik kulturális központja volt.
A vár híres arról, hogy itt élt és alkotott Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér, valamint Frangepán Katalin, aki 1671-ben a Wesselényi-összeesküvés után tragikus sorsra jutott. A vár ma múzeumként és galériaként működik, ahol történelmi dokumentumok, korabeli fegyverek és festmények mesélnek a horvát nemesi családok életéről.
A Kupa folyóra és a környező erdőkre néző panoráma különösen szép, a vár pedig a kulturális örökségturizmus egyik gyöngyszeme. Az Ozalj környéki borvidék és a közeli Karlovac városa pedig kiváló kirándulási célpontok.

Nehaj vára – a Senj fölötti tengerpart őre
A Kvarner-öböl északi részén, Senj városa fölött emelkedik a Nehaj vára, amely a 16. század közepén épült a török és velencei támadások ellen. A négyszögletes, robusztus kőépületet 1558-ban emelték a híres Uskok harcosok – a határvédelemben szolgáló, független harcos közösség – számára.
A vár tetejéről fantasztikus kilátás nyílik a tengerre, a szomszédos Krk-szigetre és a Velebit-hegységre. A belső terekben kiállítás mutatja be az uszkokok életét, akik kalandos, félig kalóz, félig szabadságharcos életet éltek a határvidéken.
A Nehaj vára a horvát nemzeti identitás egyik jelképe lett, és a látogatók számára nemcsak történelmi, hanem természeti élményt is nyújt – a sziklás hegyoldal és a tenger találkozása különleges hangulatot ad az egész környéknek.

Medvedgrad – Zágráb fölött, a Medvednica hegyen
A fővárosból is elérhető egy középkori várrom, amely Zágráb lakóinak egyik kedvenc kirándulóhelye. A Medvedgrad vára a Medvednica-hegy déli lejtőjén áll, 13. századi eredetű, és egykor a zágrábi püspökség tulajdona volt. A tatárjárás után építették, hogy védelmet nyújtson a városnak és a környéknek.
A várból páratlan kilátás nyílik Zágrábra és a Száva völgyére. A felújított falak között sétálva a látogatók megismerhetik a középkori élet mindennapjait, valamint a várhoz fűződő legendákat – köztük a „Medvedgradi Fekete Királynő” történetét, aki állítólag kegyetlenül uralkodott és kincseit a hegy gyomrába rejtette.
Ma a vár kulturális rendezvényeknek, koncerteknek és történelmi bemutatóknak ad otthont, és egy rövid túrával könnyen elérhető Zágrábból – tökéletes fél napos program a természet és a történelem kedvelőinek.

Knin vára – a horvát királyok fellegvára
Dalmácia belső részén, Knin város fölött magasodik Horvátország egyik legnagyobb és legjelentősebb erődítménye, a Knin vára. A 10. században épült, és hosszú időn át a horvát királyok székhelyeként szolgált. A vár egy hegygerincre épült, 470 méterrel a tengerszint felett, így uralja az egész környéket.
Knin stratégiai fontossága miatt mindig a történelem viharában állt: a középkorban a horvát királyok, majd a törökök, később a Habsburgok és a szerbek is uralták. A vár hatalmas területe ma szabadtéri múzeum, ahol a katonai építészet, a régészeti leletek és a horvát államiság története is bemutatásra kerül.
A falakról lélegzetelállító panoráma nyílik a Krka folyó völgyére és a Knin városára – a látvány és a történelem ereje együtt teszi különlegessé ezt a helyet.

Sokol Grad – a ragadozók fészke Konavléban
Dél-Horvátország legdélibb részén, a Konavle-völgyben található a Sokol Grad, azaz a „Sólyomvár”. A Dubrovniktól délre fekvő erőd a 14. században épült, hogy védje a Raguzai Köztársaság déli határait. A vár egy meredek sziklán áll, 25 méterrel a völgy fölött, így valóban olyan, mintha egy sólyomfészek magasodna a táj felett.
A vár teljes felújításon esett át, és ma az egyik legjobban rekonstruált középkori erőd Horvátországban. A látogatók interaktív kiállításokon ismerkedhetnek meg a raguzai határőrök életével, a falakról pedig gyönyörű kilátás nyílik Montenegró hegyeire és az Adriai-tengerre. A hely atmoszférája különösen lenyűgöző naplementekor, amikor a vörös kőfalak aranyszínben ragyognak.

Stari Grad (Varazdin) – a barokk város kincse
Varasd (Varaždin) vára, helyi nevén Stari Grad, a 15. században épült gótikus–reneszánsz átmeneti stílusban, és ma az ország egyik legszebben megőrzött városi vára. A vár köré épült a barokk stílusú Varasd városa, amely sokáig Horvátország fővárosa is volt.
A vár ma a Városi Múzeumnak ad otthont, ahol a látogatók a fegyvergyűjteménytől a polgári enteriőrökig mindent megtalálnak. A Stari Grad körül park és sétány húzódik, a város pedig a kulturális fesztiváljairól híres – az „Špancirfest” idején az utcák zenével, színészekkel és kézműves vásárral telnek meg.

Fotók: depositphotos.com, tripadvisor.com